Attitűd változtatás gyakorlata, motiváció

Mi az attitűd?

A, Önmagára vonatkozó értékítélet, amely azt mutatja, hogy a személy tudatában van saját emberi méltóságának, szellemi, erkölcsi értékének. Ez egy lelki magatartás, jellemvonás vagy saját magával kapcsolatos hozzáállás. B, Mentális és idegi készenléti állapot, mely irányító vagy dinamikus – késztető, mozgósító hatást gyakorol az egyén reagálására mindazon tárgyak és helyzetek irányában, amelyekre az attitűd vonatkozik.

Miből építkezik az attitűd?

A, tárgyára vonatkozó gondolatok- tartalmazzák az érzelmi - affektív elemeit, s ez a hitbeli, meggyőződéses mozzanat adja a viselkedésre ösztönző, motiváló jellegét. B, alapvető dimenziója az érzelmi-értékelési tartomány.

Melyek az attitűd dimenziói?

A, Mivel a társadalom által termelt ingerek közötti eligazodás bizonytalanságérzettel terhes, az eligazodás viszont sürgető, így az egyének gyors, azonnali, ugyanakkor értelmesnek tűnő reagálásokra kényszerülnek s ennek során értékeket vesznek alapul. A pénz, a hírnév, az idegenek, a tudomány, s megannyi más, sajátosan társadalmilag értékelt tárgy váltja ki az egyének pozitív (közelítő) vagy negatív (távolító) viselkedését. B, Az attitűd megjelenésének különböző oldalaira vonatkozóan a szociálpszichológia igen határozott elképzelésekkel rendelkezik. Az attitűd alapvető dimenziója az érzelmi-értékelési tartomány. Az attitűdtárgy pozitív és negatív irányba polarizálja az emberek vele kapcsolatosan kialakult attitűdjeit. A személy rajonghat, szerethet, kedvelhet, előnyben részesíthet valamit, ha pozitív az attitűdje a szóban forgó tárgy iránt, viszont ha negatív attitűdje van, akkor undorodhat tőle, gyűlölheti, elutasíthatja, hátrányosan megkülönböztetheti, mellőzheti, nem szeretheti. Az attitűdök irányának, érzelmi pólusok közötti helyzetének felmérése a kutató első feladata.

Mik jellemzők az attitűdök szilárdságára?

A, Az attitűdök időben állandóak, lassan és nehezen változnak. Az attitűdök állandósága több tényező műve. B, Mivel a társadalom által termelt ingerek közötti eligazodás bizonytalanságérzettel terhes, az eligazodás viszont sürgető, így az egyének gyors, azonnali, ugyanakkor értelmesnek tűnő reagálásokra kényszerülnek s ennek során értékeket vesznek alapul. A pénz, a hírnév, az idegenek, a tudomány, s megannyi más, sajátosan társadalmilag értékelt tárgy váltja ki az egyének pozitív (közelítő) vagy negatív (távolító) viselkedését.

Mi az attitűd négy funkciója?

A, igazító, énvédő, értékkifejező, ismeret B, levegő, föld, víz, tűz

Mik az attitűd vonásai?

A, igazító, énvédő, értékkifejező, ismeret B, tárgy, irány, fok, intenzitás

Mik az attitűd dimenziói?

A, Az affekítv vagy érzelmi komponens pozitív vagy negatív érzések. A konatív vagy magatartás-tendencia komponens a cselekvéssel kapcsolatos. B, alapvető dimenziója az érzelmi-értékelési tartomány.

Mi a feszültség indukciója?

A, az ember mintha maga keresné az egyensúlytalanságot, a disszonanciát. A feszültségkeresés egyik esetében az indukció túlsúlyáról beszélhetünk a redukció felett, ám az utóbbi is fellelhető, ha valaki például kockáztat, és a kis valószínűségű, de nagy haszon igézetében elkerüli a nagy valószínűségű kis hasznot, s a vágyott cél pozitív kisugárzása indokolja merészségét. B, Mivel a társadalom által termelt ingerek közötti eligazodás bizonytalanságérzettel terhes, az eligazodás viszont sürgető, így az egyének gyors, azonnali, ugyanakkor értelmesnek tűnő reagálásokra kényszerülnek s ennek során értékeket vesznek alapul. A pénz, a hírnév, az idegenek, a tudomány, s megannyi más, sajátosan társadalmilag értékelt tárgy váltja ki az egyének pozitív (közelítő) vagy negatív (távolító) viselkedését.

Mi a korlátlan indukció?

A, esetei az egyensúlyelmélet megfontolásai alapján csak részlegesen magyarázhatók. A rémhírterjedés, a pánik, a társadalmi és egyéni patológia szorongásos, paranoiás, a feszültséget már-már kórosan fokozó állapotai a lélek lázát jelzik, melyet minden egyes új inger csak fokoz, ahelyett, hogy enyhítene. B, az ember mintha maga keresné az egyensúlytalanságot, a disszonanciát. A feszültségkeresés egyik esetében az indukció túlsúlyáról beszélhetünk a redukció felett, ám az utóbbi is fellelhető, ha valaki például kockáztat, és a kis valószínűségű, de nagy haszon igézetében elkerüli a nagy valószínűségű kis hasznot, s a vágyott cél pozitív kisugárzása indokolja merészségét.

Mi a normarendszer?

A, Az ember mintha maga keresné az egyensúlytalanságot, a disszonanciát. A feszültségkeresés egyik esetében az indukció túlsúlyáról beszélhetünk a redukció felett, ám az utóbbi is fellelhető, ha valaki például kockáztat, és a kis valószínűségű, de nagy haszon igézetében elkerüli a nagy valószínűségű kis hasznot, s a vágyott cél pozitív kisugárzása indokolja merészségét. B, Szabályok és normák viselkedésszabályozó érvénye csonka, hiányoznak az új támpontok. Az élet ilyenkor szükségszerűen magával hozza a félelmek, nyugtalanságok, kényelmetlen pszichológiai feszültségek forrását képező kisebb-nagyobb normaszegéseket, amelyek redukció után kiáltva magánideológiák elburjánzását váltják ki.

Mi az attitűdök struktúrája és funkciója?

A, Optimális nyilvánosságnak tekinthetjük, ha lehetőség van a nézetek érvényességére vonatkozó társadalmi konszenzusra, a gyakorlat során sorra kibukott vélemények és nézetek, míg a versenyben maradók állandóan szembesülvén a tolerancia, empátia, kompromisszum és elvi szilárdság feltételeit teremtik meg a nyilvános kommunikációban résztvevők számára. B, A működészavarok, fogyatékosságok észlelése, a változatlanság élményével párosulva tehetetlenség, jelentéktelenség érzését váltja ki az egyénből. Egyfajta névtelenségideológia jön létre, mely alábecsüli az egyes emberek előtt álló cselekvési lehetőségeket, s a tétlenség mentegetésének eszközévé válik.

Mit jelent a kompetencia fogalma?

A, Optimális nyilvánosságnak tekinthetjük, ha lehetőség van a nézetek érvényességére vonatkozó társadalmi konszenzusra, a gyakorlat során sorra kibukott vélemények és nézetek, míg a versenyben maradók állandóan szembesülvén a tolerancia, empátia, kompromisszum és elvi szilárdság feltételeit teremtik meg a nyilvános kommunikációban résztvevők számára. B, A latin eredetű szó, alkalmasságot, ügyességet jelent. A fogalmának azonban többféle értelmezése létezik. Van általános, hétköznapi jelentése, létezik a hétköznapi tudás naiv pedagógiája szerinti értelmezése, van az oktatáspolitika általi „definíciója", és van tudományos relevanciájú, kutatásokra épülő meghatározása. Azonban ez utóbbi ellenére sincs sem alakult ki sem a hazai, sem a nemzetközi pedagógiában az egyértelmű, egységes értelmezése.

Hogyan lehet a gyakorlatban is megvalósítani az attitűd változtatást?

A, 1. Ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk gondolkodni, a „ha” helyett a „mikor-t” kezdjük el használni. Így növelve önbizalmunkat a pozitív eredmény eléréséhez. 2. A „meg kell csinálnom” helyett, használja az „el tudom érni” kifejezést. 3. Találjon valami pozitívot a negatív élethelyzetekben. B, igazító, énvédő, értékkifejező

Hogyan lehet az egyén motivált?

A, Amikor az egyén belsőleg motivált, akkor legalább 150%-on teljesít. Folyamatosan ötletel, hogy hatékonyabb legyen és a célért teljesít. B, Az ember mintha maga keresné az egyensúlytalanságot, a disszonanciát. A feszültségkeresés egyik esetében az indukció túlsúlyáról beszélhetünk a redukció felett, ám az utóbbi is fellelhető, ha valaki például kockáztat, és a kis valószínűségű, de nagy haszon igézetében elkerüli a nagy valószínűségű kis hasznot, s a vágyott cél pozitív kisugárzása indokolja merészségét.

Mi kell ahhoz, hogy a csoport jobb eredményt érjen el?

A, Osszuk meg az ötleteinket, beszéljünk a csapatunkkal, helyezzük előtérbe a csapatmunkát, egészséges munkahelyi körülmények B, gyakori, pozitív visszajelzés, előléptetési lehetőség, magas fizetés

Menü

Témakörök

Közösségi oldalak

E-learning