Az egyéni vállalkozói tevékenységet legalább egy hónapra, de legfeljebb két évre lehet szüneteltetni (a 2017.01.01. előtt elindított szünetelések kivételével, amelyekre ötéves időkorlát vonatkozik). Ha a két (öt) év letelte előtt úgy döntünk, hogy szeretnénk folytatni a vállalkozási tevékenységünket, be kell jelentenünk a nyilvántartást vezető szerv felé ezt a szándékunkat.

2020. június 30-ig az egyéni vállalkozások nyilvántartása a Belügyminisztériumhoz tartozott, július 1-jétől azonban átkerült a NAV-hoz. Az adóhatóság honlapján ezzel kapcsolatban megjelent tájékoztató szerint az egyéni vállalkozók továbbra is a webes ügysegédet használhatják, ezen jelenthetik be egyebek közt a szünetelést, a szünetelés utáni folytatást, és a tevékenység megszüntetését is.

Ha tehát folytatni kívánjuk a vállalkozási tevékenységet, akkor ismét a webes ügysegédre kell ellátogatnunk, ahol a bejelentkezést követően az „Egyéni vállalkozói tevékenység szünetelés utáni folytatása” opció kiválasztásával újraindíthatjuk a vállalkozásunkat. A szünetelés bejelentéséhez hasonlóan erre is csak elektronikus úton van mód. A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására előírt feltételeknek továbbra is megfelelünk. A tevékenység folytatásának kezdő napja a bejelentést követő nap. A szünetelés bejelentéséhez hasonlóan a tevékenység folytatására vonatkozó bejelentés is díj- és illetékmentes.

Itt is igaz, hogy az elektronikus úton megtett bejelentés csak akkor tekinthető eredményesnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelés utáni folytatásának nyilvántartásban való rögzítése megtörtént. Az erről szóló értesítés a webes ügysegéd felületén elérhető, onnan letölthető, illetve az adatok ellenőrizhetőek az egyéni vállalkozók nyilvántartásában.

Jó tudni, hogy habár a törvény úgy rendelkezik, hogy az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig szüneteltetheti, tehát pl. április 1-jén kezdődő (március 31-én bejelentett) szünetelésnél a jogszabályi előírás alapján legalább április végéig kellene szüneteltetni, majd május 1-jétől folytatható lenne a tevékenység, a Belügyminisztérium jogértelmezése ettől eltér, és a példa szerinti esetben áprilisban még azt sem engedik bejelenteni, hogy az egyéni vállalkozó májustól kívánja folytatni a tevékenységét. A https://nyilvantarto.hu/hu/evig_folytat internetes oldalon a következő érvelés szerepel:  „A szünetelés bejelentését követő 1 hónapon belüli folytatás bejelentése nem minősül megfelelő bejelentésnek, mert a tevékenység szüneteltetésére legalább 1 hónapos időszakra van lehetőség!(Pl. Az egyéni vállalkozó április 1-jétől szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenységét április 30-án benyújtott bejelentésével szeretné folytatni május 1-jén. Ez nem megfelelő bejelentésnek minősülne (mivel legalább egy hónapnyi időtartamig kell tartania a szünetelésnek), ezért az ilyen bejelentő az elektronikus űrlap kitöltésekor erre vonatkozóan hibaüzenetet kap. A bejelentés benyújtásának helyes napja május 1-jei dátum lesz, így a tevékenység május 2-től folytatható.)”

Ez az értelmezés tehát a törvényben előírttól eltérően valójában egy hónap plusz egy napban minimalizálja a szüneteltetés időtartamát. Arra nézve nincs információnk, hogy a nyilvántartás NAV-hoz való átkerülése kapcsán változnának a rendszerbeállítások, immár lehetővé téve a szüneteltetés első hónapjának utolsó napján a tevékenység másnaptól történő folytatásának bejelentését.

A nyilvántartást vezető szerv a szünetelés záró napját bejegyzi az egyéni vállalkozók nyilvántartásába. 2020. június 30-ig a törvény arról is rendelkezett, hogy a nyilvántartást vezető szerv a szünetelés záró dátumáról haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot. Mivel júliustól a nyilvántartást vezető szerv maga az állami adóhatóság, ez a rendelkezés kikerült a jogszabályból. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a NAV felé a vállalkozónak biztosan nincs teendője. A katás vállalkozásoknak a NAV felé a vállalkozás újraindulását már nem kell külön jelezniük a ’T101E bejelentőlapon, de az szja-soknak ekkor is be kell nyújtaniuk a ’T1041 jelű nyomtatványt, bejelentve rajta a szünetelés befejezését.

2020. július 1-jétől viszont annak az egyéni vállalkozónak, aki a szünetelés idején egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre volt kötelezett, nem kell külön jeleznie a ’T1011 jelű nyomtatványon az adóhatóság felé, hogy a tevékenység folytatásával e kötelezettsége megszűnik. A korábbi cikkünkben leírtak szerint ugyanis ezen időponttól az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetéssel kapcsolatos eljárást a NAV által hivatalból folytatja le, és ennek keretében a tevékenység folytatásának bejelentését követően hivatalból intézkedik az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége megszűnésével kapcsolatosan.

Az önkormányzat felé 15 napon belül be kell jelenteni, hogy a vállalkozás újraindult.

Amint arról már írtunk, a területi kereskedelmi és iparkamaránál a szünetelés kezdetét nem szükséges bejelenteni, az egész naptári évet érintő szünetelést viszont igen, mivel a kötelező éves kamarai hozzájárulás alól kizárólag ebben az esetben mentesülünk. Ez esetben viszont a vállalkozás újraindítását is javasolt jelezni a kamara felé az egyértelműség kedvéért.

A pénzforgalmi bankszámla vezetésére kötelezetteknek időben intézkedniük kell a bank felé, hogy a vállalkozás folytatásának első napjától fogva rendelkezzenek élő vállalkozói számlával.

Az online pénztárgép használatára kötelezett vállalkozók, ha bejelentették a pénztárgép használatának 30 napot meghaladó szünetelését, csak azt követően használhatják újra a pénztárgépet, hogy a PTGTAXUZ nyomtatványon bejelentik a NAV felé a használat folytatását. (Figyeljünk oda, hogy az előző cikkünkben leírtaknak megfelelően, ha a szünetelés időszakában vált esedékessé a pénztárgép éves felülvizsgálata, azt legkésőbb a pénztárgép – szüneteltetés befejezését követő – újbóli használatba vételekor haladéktalanul el kell végeztetni!)
A vállalkozói tevékenység szüneteltetésére nem vonatkozik a pénzforgalmi elszámolás alá való visszatérés 2 éves korlátja, ha tehát a későbbiekben a vállalkozó továbbfolytatja a tevékenységét, akkor 2 éven belül is választhatja ismét az általános forgalmi adóban a pénzforgalmi elszámolás szabályait. A tevékenység szüneteltetésének befejezése után azonban nem folytatódik automatikusan a pénzforgalmi elszámolás, és azt a tevékenység év közbeni folytatása esetén az év hátralévő részére választani sem lehet, hanem legkorábban csak a következő naptári évtől kezdődő időszakra. Ha tehát az egyéni vállalkozó pl. 2020. február 1-jétől június 30-áig szüneteltette a tevékenységét, és július 1-jétől ismét aktiválja a vállalkozását, benyújthatja ugyan a 20T101E jelű változásbejelentő lapot, annak F02 lapjának 12. rovatában jelezve a pénzforgalmi elszámolásra vonatkozó döntését, de a pénzforgalmi elszámolás szerinti adózást csak 2021. január 1-jétől alkalmazhatja majd, a tárgyévre (jelen esetben 2020-ra) ugyanis kizárólag az év közben újonnan létrehozott vállalkozások választhatják ezen adózási módot.

Más a helyzet az alanyi adómentességgel. Ezt a szüneteltetés nem érinti, a tevékenység továbbfolytatása esetén a szüneteltetést megelőzően alanyi mentes adóalany továbbra is alanyi adómentes lesz, erre vonatkozóan nem kell bejelentést tennie a ’T101E jelű nyomtatványon. Ezenkívül, ahogy azt írtuk, az éves 12 millió forintos felső korlátot sem kell arányosítani a szüneteltetés miatt.

A kataalanyiság szintén nem szűnik meg a szüneteltetés miatt, tehát a tevékenység folytatásakor arról sem kell bejelentést tenni a ’T101E jelű nyomtatványon, hogy az egyéni vállalkozó továbbra is kata adózási módot kíván alkalmazni. Itt azonban, amint arra már felhívtuk a figyelmet, a szüneteltetés minden egyes hónapja csökkenti a 12 millió forintos keretet, ami fölött már 40%-os adó terheli a bevételt.

A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett választhatnak átalányadózást. A választás adóévre szól, tehát a szünetelés ilyen szempontból nem érinti. Ha tehát a vállalkozó pl. 2020. február 1-jétől június 30-áig szüneteltette a tevékenységét, majd július 1-jétől ismét aktiválja a vállalkozását, és a januári bevételére átalányadózást alkalmaz, akkor a júliustól decemberig tartó időszakra is azt kell alkalmaznia. A korábban leírtak szerint ugyanakkor az átalányadózó egyéni vállalkozók bevételi keretét is lefelé tolja el a szünetelés, itt azonban más számítási módszer alapján: az értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan kell megállapítani, a szüneteltetés időszakának tehát minden naptári napja csökkenti a keretet.

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó szja-alany egyéni vállalkozó a tevékenység továbbfolytatásának évében költségként számolhatja el a tevékenység folytatása előtt – legfeljebb három évvel korábban – beszerzett, és utóbb a tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység folytatásához, folytathatóságához szükséges (ide értve a szünetelés időszakában elkerülhetetlen) egyéb kiadásait; továbbá a tevékenység folytatása előtt – legfeljebb három évvel korábban – beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának elszámolását megkezdheti.

ado.hu