Példátlan intézkedéseket jelentett be az Európai bizottság a koronavírus miatti válságkezelés támogatására. A 2008-2009-es pénz- és tőkepiaci válság során sem látott döntések következtében 37 milliárd eurót csoportosítanak át a tagállamok részére.

Az óriási összeg két részletből áll össze:

• A 2014-2020-as költségvetési ciklusból még fel nem használt 29 milliárd euró kohéziós forrás, melyet a koronavírus elleni harcra lehet fordítani.
• További 8 milliárd eurót nem kell visszafizetniük a tagállamoknak a közös költségvetésbe, ami egyébként júniusban lett volna esedékes.

Az így rendelkezésre álló 37 milliárd euró az egészségügyi rendszerek megerősítésére, maszkok és lélegeztetőgépek vásárlására, valamint a bajba jutott cégek nyújtott segítségre és a rövid távú foglalkoztatási formák finanszírozására fordítható.

Jelentős változás az eddigi gyakorlathoz képest, hogy a pénzt egyenesen a tagállamok kezébe adják – az uniós pályázati rendszert végigfuttatása helyett-, akik maguk dönthetnek annak elköltéséről a hatékonyabb válságkezelés érdekében.

Egyelőre nem tudni Magyarország pontosan mekkora összeget használhat fel a döntések következtében, azonban minden bizonnyal több milliárd euróról lehet szó. Azonban hozzá kell tenni, hogy ez nem plusz forrás, hanem az előre megígért, de még fel nem használt források átcsoportosítása a koronavírus járvány elleni küzdelemre.

A bejelentett intézkedéseket az tette szükségessé, hogy becslések szerint a koronavírus 2,5 százalékkal ronthatja a gazdaság növekedési pályáját ahhoz képest, mintha nem lenne járvány.

A Bizottság reményei szerint a szükséges jogszabályi változtatásokat sikerül a következő két hétben átvinni az Európai Parlamenten és az Európai Tanácson is, így a tagállamok rövid időn belül hozzájuthatnának az említett forrásokhoz.

Fontos megemlíteni, hogy a  2020. február 1. után (azaz a lazított szabályrendszer bejelentése előtt is!) felmerült költségeket lehet finanszírozni a megváltozott szabályok szerint. 

A rendelkezésre álló forrásokat a tagállamok három célra használhatják fel:

• Egészségügyi rendszerek megerősítése. (Eszközök, védőfelszerelések beszerzése, illetve egyéb célok.)
• Az Európai Szociális Alapból a munkaerőpiac működésére, főképp a rövid távú foglalkoztatási formák finanszírozására.
• Kis- és középvállalkozások likviditási támogatására.

Az említetteken túl két további fontos intézkedés a koronavírus okozta veszteségek kezelésére. Egyrészt, elsősorban a turizmus, szállodaipar, valamint a szórakoztatóipar segítése áll középpontban a nemzeti támogatások gyors elbírálásával. Fontos változás a szabályokat illetően, hogy a Bizottság eltekint attól a rendelkezéstől/szabálytól, hogy a tíz éves időszakban egy vállalkozás mindössze egyszer részesülhet állami mentőöv támogatásban.

Másodsorban fontos beavatkozás a Bizottság részéről a kis-és középvállalkozások számára nyújtott tagállami likviditási támogatás. Ennek köszönhetően a versenyjogi szolgáltat egy új állami támogatási keret kidolgozásán dolgozik, melynek segítségével a koronavírus-járvány okozta legsúlyosabb helyzetben levő tagállamok részesülhetnek támogatásban.