Bemutatjuk, hogyan működik és mit kell tudni a bértámogatásról a munkavállalók csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatásával kapcsolatban.

Figyelem! A végleges módosításokat tartalmazó kományrendelet még nem jelent meg, így az információk csak tájékoztató jellegűek!

A bértámogatás igénybevételének feltételei.

A bértámogatás kiterjed a munkaidőkeretben foglalkozatott dolgozókra, a távmunkára és az otthoni munkavégzésre, a munkaerő-kölcsönző cégekre, valamint az egyesületek és civil szervezetek közül azokra, amelyek nem részesülnek a költségvetésből. Az EU-s szabályok miatt azok sem kaphatnak állami bértámogatást, akik uniós forrásból jutnak bérjellegű támogatáshoz.
A munkaszerződések módosítását, a csökkentett munkaidőről és az egyéni fejlesztési időről szóló megállapodásokat nem kell egyenként megkötni minden munkavállalóval, mivel a munkaszerződések a kormányrendelet erejénél fogva módosulnak. A napi 2 órás részmunkaidőt az teszi lehetővé, hogy a kieső munkaidő felső határa 75 százalékra nő. A támogatott munkavállalókat a folyósítás ideje alatt nem lehet rendkívüli munkavégzésben foglalkoztatni, de a létszámtartási kötelezettség is csak rájuk vonatkozik, nem a teljes alkalmazotti állományra

A munkavállaló részéről:
◦ nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban,
◦ a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban áll, és nem tölti a felmondási idejét,
◦ a támogatás igénybevételekor vállalja:
   • a jövedelem kieséssel járó csökkentett munkaidőben történő munkavégzést,
   • azt, hogy a támogatás időtartamát követően nem lesz akadálya a csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz való     visszatérésnek
   • azt, hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll.
   • Fejlesztési idő: a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő 30%-ának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól.
   • a munkavállalónak az állami foglalkoztatási szerv által végleges határozattal visszakövetelt, támogatással összefüggő fizetési kötelezettsége nem áll fenn,

A munkaadó részéről:
◦ a munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében,

Csökkentett munkaidő: a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a hetven százalékát meg nem haladó részmunkaidő, amely legalább napi négy óra munkaidőnek megfelelő tartalmú (tehát csak azoknál alkalmazható, akiknél pl. napi 8 óráról napi 4 vagy 5 órára lett csökkentve a munkaidő);
      • a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítette,
       • legalább hat hónapja működik, és a kérelem benyújtásakor nem részesül munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzés támogatásban, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában,
       • megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek, valamint e feltételek fennállását igazolja,
       • nem áll végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban, és
       • 2019. december 31-én nem minősült az európai uniós versenyjogi értelemben vett nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak,
• a támogatás igénybevételekor vállalja:
     ◦ a létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára (max 3 hónap), valamint további 1 hónapig:
     ◦ azt, hogy a támogatás ideje alatt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére nem kerül sor, és
     ◦ azt, hogy a támogatás feltételeit vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változást két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak,
     ◦ azt, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló távolléti díját,
     ◦ azt, hogy az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet.

A támogatás feltétele még, hogy a munkaidőkeret már lejárt vagy lezárásra került. Továbbá a munkavállalónak és a munkaadónak a támogatás igénybevételével vállalnia kell, hogy megállapodnak a csökkentett munkaidőben, továbbá a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben, legalább a támogatás időtartamára.

Nem nyújtható e rendelet szerinti támogatás az Mt. 53. §-a (munkaszerződéstől eltérő helyen, munkakörben történő foglalkoztatás) valamint 214. § (1) bekezdés a) pontja szerinti (munkaerő-kölcsönzés) foglalkoztatáshoz.

A támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja (2020.03.11) szerinti távolléti díj személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének 70%-a, de maximum a minimálbér kétszerese (bruttó 322 000 Ft, ami nettó 214 130 Ft-ot jelent).

A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra állapítható meg, időtartama három hónap.
A támogatás a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra.

A támogatás köztehermentes, továbbá fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható.

Példa:

A munkavállaló teljes munkaidőben bruttó 161 000 Ft/hó béren volt foglalkoztatva, majd a veszélyhelyzet bejelentését követően napi 4 órára csökkentett munkaidőben bruttó 80 500 Ft/hó bért kap. Távolléti díja szja-val és járulékkal csökkentve – az egyszerűség kedvéért – 2020. március 11-én 107 065 Ft. Áprilisban már a nettó bére 53 533 Ft. A két szám különbözete 53 532 Ft, aminek a 70 %-át az állam átvállalja, tehát ha minden feltételnek megfelelnek, és eleget tesznek a felek, 37 472 Ft-ot utal a munkavállaló részére.

A távolléti díj összegéig fennmaradó (minimum) 16 060 Ft-ot a munkáltatónak kell vállalnia (mivel vállalta azt, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló távolléti díját), egyéni fejlesztési időre járó bérként kifizetve a dolgozónak, aki vállalja, hogy ebben az időben a munkáltató rendelkezésére áll, például tanul, fejleszti a munkaköréhez kapcsolódó tudását.

A támogatás a munkaadó és munkavállaló együttes kérelmére nyújtható be.

A támogatás iránti kérelmet a munkaadó a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett erre rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton nyújtja be.

A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a munkaszerződés módosítást és a megállapodást arról, hogy a felek vállalják a csökkentett munkaidőt, továbbá azon túl az egyéni fejlesztési időt.

A támogatás iránti kérelmet a munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalnál kell előterjeszteni.

A kormányhivatal
  • a kérelem tekintetében nyolc munkanapon belül megvizsgálja az e rendeletben foglalt feltételek fennállását;
  • határozatban dönt a támogatás nyújtásáról vagy a kérelem elutasításáról;
  • ha a kérelem megfelel az e rendeletben foglalt feltételeknek, a kérelem alapján a munkavállaló részére támogatást nyújt.
  • ha a kérelem elutasításra került, a munkaadó és ugyanazon munkavállaló legfeljebb egy alkalommal nyújthat be ismét kérelmet.

A 47/2020 Korm. rendelet munkajogi szabályainak kiegészítése (104/2020. Korm. rendelete)

– a munkáltató elrendelhet legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet;
– munkáltató e rendelet hatályba lépését megelőzően elrendelt munkaidőkeretet 24 havi időtartamra meghosszabbíthatja,
– az Mt. munkaidőre (99. §) és pihenőidőre (104–106. §) vonatkozó rendelkezéseitől nem lehet eltérni
– az e rendeletben foglalt szabályoktól eltérő kollektív szerződés rendelkezéseit a veszélyhelyzet megszűnéséig nem lehet alkalmazni.

ado.hu