Komoly bírsággal és akár szabadságvesztéssel is járhat, ha családi vállalkozások nem járnak el kellő alapossággal versenyjogi szempontból. Érdemes alaposan tájékozódni arról, hogy függetlenek-e egymástól a vállalatok, vagy egy vállalatcsoportban vannak. Előnnyel járhat az, ha egy csoport tagjaiként működnek a vállalkozások, de bírság esetén felelnek is egymásért – hívja fel a figyelmet a Deloitte.

A családi vállalkozások sok szempontból sajátosan működnek: egy több cégből álló családi vállalkozáscsoportban sokszor megoszlanak a tulajdonosi viszonyok és vezető tisztségviselői feladatok az egyes családtagok között. Nem mindegy azonban, hogy a családon belül ki milyen szerepet kap a cégek életében és irányításában. Versenyjogi szempontból ugyanis a családi vállalkozásokra több olyan speciális szabály vonatkozik, amelyeket érdemes figyelembe venni a cégek irányítási viszonyainak kialakítása során.

Versenykorlátozó megállapodások

Miről is van szó pontosan? A Versenytörvény (A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény) tiltja a felek közti versenykorlátozó megállapodások így például a kartellek létrehozását. Nem lehet például megállapodni a versenytársakkal abban, hogy ki milyen áron értékesít a vevőinek, ki mely ügyfélkört szolgál ki, de arról sem lehet egymással információt cserélni, hogy ki melyik közbeszerzési eljáráson indul el, milyen piaci stratégiát kíván folytatni, mikor szeretne árat emelni és így tovább.  A versenyjogi tilalom sokféle magatartásra terjed ki, fontos azonban, hogy csak az egymástól független, nem egy vállalkozáscsoportba tartozó vállalkozások egyeztetéseire terjed ki.

Egy 2016 decemberi versenytanácsi döntés alakította ki azt a gyakorlatot, mely szerint a kölcsönösen közeli hozzátartozói viszonyban álló vállalkozások fő szabály szerint nem függetlenek egymástól, így egy vállalkozáscsoportba tartoznak. Erre tekintettel a közeli hozzátartozók vállalkozásai által egymással folytatott egyeztetések nem minősülnek versenykorlátozó megállapodásnak. Ha például két testvérnek két különböző építőipari vállalkozása van, akkor elvileg nem tiltott a testvérek között például annak megbeszélése, hogy milyen áron kínálnak munkát megbízóiknak.

Szabadságvesztéssel is járhat a felelőtlen nyilatkozat

Ezt a szabályt azonban érdemes elővigyázatossággal kezelni. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a közeli hozzátartozók cégeit csak ellenkező bizonyíték felmerüléséig tartja egy vállalkozáscsoportba tartozónak, tehát ettől eltérő megállapításra is juthat az eset körülményei alapján. Ha például a családi cégcsoport vállalkozásai egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként úgy nyilatkoznak, hogy egymástól függetlenek, majd az ajánlattétel során egyeztetik az ajánlati áraikat, akkor a GVH egy későbbi versenyfelügyeleti eljárásban ezt a helyzetet értékelheti úgy, hogy a családi vállalkozások egymástól versenyjogilag függetlenek, hiszen függetlenségükről a közbeszerzési eljárásban nyilatkoztak. Erre tekintettel pedig nem egyeztethettek volna ajánlati áraikról. Ilyen esetben a függetlenség kérdése egyáltalán nem mellékes, hiszen a közbeszerzési kartellezés esetén jelentős bírság szabható ki és ez a magatartás szabadságvesztéssel is büntethető.

Nagyon figyelni kell a részletekre

Fontos az is, hogy a gyakorlat csak a kölcsönösen közeli hozzátartozók által irányított vállalkozásokra vonatkozik, tehát a nem kölcsönös viszonyú közeli hozzátartozók (pl. gyermek és szülő testvére), vagy a nem közeli hozzátartozók (pl. após-meny, sógor-sógornő, élettársak) vállalkozásainak egymás közti viszonyában továbbra is alkalmazandók a versenyjogi tilalmak.

Az is fontos, hogy két vállalkozás attól nem tartozik egy vállalkozáscsoportba, hogy a család egyik tagja az egy cégben tulajdonos, egy másikban pedig ügyvezető, mivel ilyen esetben csak a tulajdonában álló társaságot irányítja, azt a céget pedig nem, amelyiknek csak ügyvezetője. Például, ha az anya az egyik társaságban többségi tulajdonos, a másik társaságban pedig ügyvezető, de a veje a tulajdonos, akkor ellenkező bizonyítás hiányában, fő szabály szerint ez a két társaság versenyjogi szempontból függetlennek minősül egymástól, tehát a versenyjogi tilalmak vonatkoznak rájuk.

A bírságot a csoport tagjaira is háríthatják

„Versenyjogi jogsértés esetén jelentős, a teljes vállalkozáscsoport előző évi nettó árbevételének tíz százalékáig terjedő bírság szabható ki a jogsértést elkövető vállalkozásra. Ez azt jelenti, hogy ha családi vállalkozáscsoport valamely tagja jogsértést követ el, akkor elvileg a teljes vállalkozáscsoport előző évi nettó árbevételének tíz százalékéig terjedhet a GVH által kiszabott bírság mértéke. Ráadásul, ha az adott cég a bírságot nem fizeti meg, akkor a vállalkozáscsoport többi tagja (tehát pl. a gyermek cégének bírságolása esetén a szülők, testvérek, házastárs cégei) egyetemlegesen kötelezhető a be nem fizetett bírság megfizetésére” – mondta dr. Miks Anna, a Deloitte Legal ügyvédje.

Jó hír, hogy a kkv-k – és így a legtöbb családi vállalkozás – számára kedvező bírságszabály is szerepel a versenytörvényben. A mikro-, kis- vagy középvállalkozással szemben az első esetben előforduló jogsértésnél az eljáró versenytanács bírság kiszabása helyett figyelmeztetést is alkalmazhat. Abban az esetben teheti ezt, ha a vállalkozásról az eljárás során tanúsított magatartása alapján alaposan feltételezhető, hogy jövőbeni magatartásának jogszerűsége biztosítható.

Első esetben figyelmeztetéssel is meg lehet úszni

„Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valamely kkv-nak minősülő családi vállalkozás versenyjogi vagy fogyasztóvédelmi jogsértést követ el, akkor egy esetleges versenyfelügyeleti eljárásban kérheti, hogy első jogsértésére tekintettel a versenytanács bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmazzon vele szemben. A GVH ennek az indítványnak több ügyben is helyt adott azzal, hogy az adott vállalkozásokat megfelelőségi program kidolgozására kötelezte” – mondta Göndöcz Péter, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda partnere.

A figyelmeztetés intézményét azonban nem lehet mindenféle jogsértés esetén kezdeményezni: a közbeszerzési kartellezés, az uniós versenyszabályok megsértése és egyes sérülékeny fogyasztókkal szemben elkövetett fogyasztóvédelmi jogsértések esetén nincs lehetőség figyelmeztetés alkalmazására.