A konzorcium egy meghatározott cél érdekében együttműködő szervezeteket takar. Az együttműködő felek valamilyen szinten érdekeltek az adott cél megvalósulásában, előfordulhat az is, hogy egy érdekcsoport alkot egy konzorciumot. A tagok megállapodnak bizonyos szabályok betartásában, melyeket írásban is rögzítenek. A konzorcium alapulásakor kijelölik annak vezetőjét, valamint eldöntik, hogy alakítanak-e önálló jogi személyt a konzorcium számára. Másik alternatíva, hogy megbíznak egy másik szervezetet a vezetés feladatára. Az együttműködés időhorizontja rugalmas, attól függ, hogy a kitűzött cél eléréséhez mennyi időre van szükség.
A konzorcium megállapodásának tartalmaznia kell a következő elemeket:
- résztvevő partnerek,
- a konzorcium célja,
- miben működnek együtt,
- jogi személyt alakítanak, vagy külső partnert kérnek fel a működtetésre,
- költségek megosztása,
- felelősök kijelölése,
- “vészforgatókönyv” tisztázása.
Kutatás fejlesztés
A konzorcium a részes felek (tagok) polgári jogi szerződésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttműködés kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs tevékenység közös folytatása vagy egy kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs projekt közös megvalósítása céljából
Konzorciumok pályázatok során
Miért van szükség konzorciumi megállapodásra?
A konzorciumi megállapodás a több kedvezményezett együttműködésében megvalósítandó projektek esetén rendezi a projektpartnerek egymáshoz való viszonyát a zökkenőmentes közös munka biztosítása érdekében. Olyan kérdésekben állapodhatnak meg a felek a kötelezően követendő szabályokról, mint a folyósított támogatás tagok számára történő továbbutalásának körülményei, a titoktartási kötelezettség, döntéshozatal a konzorciumon belül vagy a vitarendezés módja. Bár a konzorciumi megállapodást a támogatási megállapodás aláírásáig szükséges véglegesíteni és aláírni, már a közös pályázat kidolgozása során célszerű megkezdeni az előkészítést.
Hogyan biztosítható az alapvető érdekek védelme a megállapodás hatályba lépése előtt?
A pályázat kidolgozása során az együttműködő felek szenzitív információkat osztanak meg egymással a saját projekt ötletük tudományos részleteiről, technikai specifikációjáról, üzleti potenciáljáról, ezért már az együttműködés korai szakaszában célszerű gondoskodni a kölcsönös titoktartási kötelezettségről. A titoktartási megállapodás (confidentiality/non-disclosure agreement) vagy az előbbit is tartalmazó egyetértési megállapodás (memorandum of understanding) aláírása a bizalmas információk védelmének biztosításán keresztül megkönnyíti az együttműködést és az információcserét.
Mely kérdéseknek kell kiemelt figyelmet szentelni a konzorciumi megállapodás előkészítése során?
- Konzorcium belső szervezete
Általában koordinátor felelős a projektmenedzsmentért, a Támogatóval való kapcsolattartásért és ezt a feladatát nem ruházhatja át másra (ez alól egyetlen kivétel, ha oktatási intézmény vagy közintézmény igazgatási feladatait kapcsolt jogalany látja el).
- Uniós finanszírozás elosztása: a fentiekből következően a Támogató a támogatás (rész)összegét a koordinátor számára utalja át, aki azt köteles indokolatlan késedelem nélkül továbbutalni a tagok számára.
- Szellemi tulajdonnal kapcsolatos rendelkezések
- Pénzügyi felelősség: A költségek elszámolhatósága elutasításának, a támogatási összeg csökkentésének, bírság kiszabásának, a Támogatónak okozott kár megtérítésének következményeit az a kedvezményezett viseli, aki ezek okozójának tekintendő.
Belső szervezet, feladatmegosztás
- Szükséges meghatározni a konzorcium irányításának szervezetét: a koordinátor mellett legfőbb döntéshozó szervként közgyűlés működik. Közepes méretű, illetve nagyprojektek esetében ezen túl a végrehajtás felügyelőjeként, a döntések előkészítőjeként igazgatóságot vagy irányítóbizottságot is létrehoznak, továbbá elismert szakmabeliekből álló külső szakértői testület is megbízható.