A kutatás-fejlesztés, (Research and development, R&D) röviden K+F a kreatív tudásbázis célzott, szisztematikus bővítése.

Az alábbiakban először is a fogalomhoz kapcsolódó alapvető definíciókat érdemes tisztázni, hogy könnyebben átlássuk milyen alkotóelemei vannak az innovatív tudásbázis-fejlesztésnek.

Alapkutatás: elsődlegesen a jelenségek lényegére és a megfigyelhető tényekre vonatkozó tudományos ismeretek bővítését célzó kísérleti, tapasztalati, rendszerező vagy elméleti munka

Alkalmazott kutatás új tudásanyag megszerzésére irányuló kutatás, amelynek célja, hogy az így megszerzett tudásanyag felhasználható legyen új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, illetve jelentős javulást eredményezzen a már meglévő termékekben, eljárásokban vagy szolgáltatásokban

Kísérleti fejlesztés: a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, megosztása és felhasználása új, módosított vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások terveinek és szabályainak létrehozása vagy megtervezése céljából

A tudományos kutatómunka egy tervszerű és rendszerezett tevékenységek sorozata, melyeket adott helyen, időben és tudományos területen, a rendelkezésre álló ismeretek alapján valósítanak meg.

Az innováció legérthetőbb definíciója talán ez: szakmai fejlesztés, újítás létrehozása, egy új ötlet megvalósulása, mely a tudományos térben fejti ki legnagyobb hatását.

 Ebben a meghatározásban nem csupán a fogalom válik könnyen érthetővé, hanem a tudományhoz fűződő viszonya is kifejeződik. Az innovációra nem önmagáért, hanem nagyon fontos emberi célok elérése érdekében van szükség.

Az innovációhoz vezető eszközök közül az egyik legfontosabb a kutatás-fejlesztés, amire a tudományos módszerek használata a jellemző.

A tradicionális innovációs felfogás újszerűen értelmezi a vállalati fejlesztéseket. A felfogás alapja, hogy a kutatás eredményekből alkalmazott kutatással prototípusokat gyártanak, amely technológia fejlesztések kialakítják a gyárthatóság feltételeit, majd a kísérleti üzemekben igazolva a termék gyártásra, majd végül a piacon értékesítésre, eladásra kerül.

A modern tézis az igények és szükségletek szűk keresztmetszetében vizsgálja az innováció hatását. Az újabban elfogadott elméletek azonban rávilágítanak, hogy a kereslet-kínálat piaci környezetének feltérképezésével készült, már a vállalatban megvalósuló innováció messze elszakadhat a kutatás-fejlesztés idejétől és helyétől. Természetesen nem kutatás-fejlesztés az az innováció sem, amely mások kutatás-eredményeit felhasználva fejleszti ki az új prototípusait.