Projektgenerálás eredményeképpen jön létre az a projektötlet, mely megvalósításra alkalmas. Ez azt jelenti, hogy a projektet már sok szempontból a projektgenerálás alatt tervezni kell, hiszen e tervek alapján dönthető el, hogy mely projektek lehetnek életképesek és megvalósíthatóak. A projektek generálása és tervezése így nem szigorúan egymás utáni lépések.

A projektötlet egy fejlesztési elképzelés néhány fő jellemzőjét – néhány oldal terjedelemben – bemutató előzetes vázlat, míg a projekt az öltetnek a műszakilag, jogilag, szervezetileg, pénzügyileg, gazdaságilag és az adott témának megfelelően szakmailag kidolgozott, strukturált, rendezett leírása. Az ötlettől a projektig egy tervezési folyamaton keresztül lehet eljutni, amely a projekt természetétől és méretétől, valamint a projektgazda lehetőségeitől és szándékaitól függően igénybe vehet néhány hónapot, de akár több évet is. A tervezési folyamat során születik meg a projektterv, amely a projektötlettel szemben részletesebb információkat, már mérhető értékeket tartalmaz, így alkalmas arra, hogy a finanszírozásáról felelős döntést hozzon először maga a projektgazda, majd egy arra szakosodott szervezet, legyen az bank, szakmai vagy pénzügyi befektető, illetve a strukturális alapok támogatásairól döntő hatóság.

A projektgenerálás eredményeképpen számos projektötlet jöhet létre, hiszen a fejlesztési igények és lehetőségek bármely szervezet esetében szinte végtelenek. Ahhoz, 274 hogy egy-egy ötlet projektként meg tudjon valósulni, az ötlet alapos kidolgozása, tervezés szükséges. A tervezési feladatok pedig általában költségesek, a tervezésre fordítható erőforrások pedig az esetek többségében nem minden projektötlet megvalósítására nyújtanak lehetőséget, szűkösek. Ebből következik az a tény, hogy a projektgazdának először arról kell döntést hoznia, hogy melyik projektötlet fejlesztése mellett kötelezi el magát. Az első és alapvető döntési kritérium, mint arról a projektgenerálás kapcsán szóltunk, az lehet, hogy illeszkedik-e a projektötlet stratégiánkba és az azt megvalósító programokba (ha nem eleve a programkészítés nyomán született a projektötlet). Ha ez az illeszkedés megvan, a projektötletek közti választáshoz különböző modelleket lehet alkalmazni, de a logika végeredményben mindig ugyanaz: a projektgazda további prioritásait kell összerendezni a projektötletek megvalósításának – előzetesen becsült – lehetőségével. A projektgazda saját prioritásai alapján megfogalmaz egy fontossági sorrendet a projektek között – szükségesség és eredményesség – megvalósíthatóság szempontjából, majd a projekt tervezett költségeinek finanszírozhatósága oldaláról: 

• tud-e forrást biztosítani a projekt tervezéséhez; 

• milyen alternatív finanszírozási források állnak majd rendelkezésre a projekt megvalósításához; 

• tudja-e biztosítani a saját erőt; 

• tud-e a projekthez partnereket találni? 

A döntés eredményeképpen kialakul azon projektötletek csoportja, amelyek kidolgozásához, tervezéséhez a projektgazda erőforrásokat rendel. Célszerű már a tervek elkészítéséhez is költséget rendelni (mennyit ér meg számára a terv kidolgozása), és különösen bonyolult vagy/és költségigényes tervezési feladatok esetén a munkát szakaszolni, és több döntési pontot beiktatni: érdemes-e tovább folytatni a tervezést, esetleges újabb költségek felvállalásával; a feltárt kockázatok a várt eredményeket hogy változtatják; felül kell-e vizsgálni az eredeti célkitűzéseket.

A projekttervezés folyamata tehát rendszeres visszacsatolásokat igényel. Ha eredeti elképzelésünkhöz képest a tervezés folyamán nem várt körülménybe vagy akadályba ütközünk, akkor muszáj visszamenni egy vagy akár több lépést is, és módosításokat kell végrehajtani a korábbi tervezési fázisokban. Egy ilyen akadály vagy feltárt kockázat rövid vagy középtávon a projektötlet teljes ellehetetlenülését is eredményezheti (például egy adott ingatlan tulajdonjogának rendezéséhez törvénymódosítás szükséges). Ilyenkor érdemes a fejlesztésre kiválasztott projektötletek körét újra definiálni.