Tudástár

Betegszabadság és táppénz a keresőképtelenség idejére

Ha biztosítottként betegség miatt nem tudja a dolgozó munkáját ellátni, általánosságban a keresetveszteséget pótló juttatás évi első 15 munkanapja betegszabadság, amit a munkáltató fizet. Az ezt követő keresőképtelenség már a táppénz időszaka, ami a biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra, de maximum egy éven át, naptári napokra jár. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor nem betegség, vagy nem saját betegsége miatt nem tud dolgozni a munkavállaló, előfordul, hogy betegszabadság nem jár a kieső időre, vagy a munkáltatónak nem kell a táppénz 1/3 hozzájárulást megfizetnie. Ebben a cikkben a keresőképtelenségre vonatkozó, mindennapokban is hasznos tudnivalókat mutatjuk be.

Az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 44. § szerint keresőképtelen,

  • aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;
  • aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult;
  • az anya, ha kórházi ápolás alatt álló 1 évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;
  • a szülő a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára akkor, ha a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban;
  • a szülő, aki a saját háztartásában nevelt, 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja;
  • aki kórházban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;
  • akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható;
  • méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő,
  • aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy
  • a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.

A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapja betegszabadság, mértéke a távolléti díj 70 %-a, adó és járulékköteles jövedelem, melyet a munkáltató fizet. Betegszabadságra jogosult, akinek a munkavégzésére a Munka Törvénykönyve hatálya kiterjed, vagyis a munkavállaló, saját betegsége esetén. Ebből következően nem jogosult betegszabadságra a társas vállalkozás tagja, az egyéni vállalkozó, a kisadózó társas- és egyéni vállalkozó, és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy sem.

A betegszabadság lejártát követő naptól táppénz jár, ami bér jellegű, nem önálló tevékenységből származó jövedelem, melyből csak 15 % Szja kerül levonásra. Mértéke a napi átlagkereset 50 vagy 60 %-a, biztosítási jogviszonyban töltött idő és kórházi ápolás függvényében.

Táppénzre jogosultságnak 3 alapvető feltétele van:

  • pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezettség,
  • fennálló biztosítási jogviszony,
  • keresőképtelenség.

A táppénzre vonatkozó igényt a biztosítottnak a foglalkoztatónál kell bejelenteni.  2009. január 1-től a foglalkoztató köteles a táppénz igény, illetve orvosi igazolás átvételét igazolni, és azt a biztosított részére átadni. Köteles továbbá az igénylések átvételéről nyilvántartást vezetni. Formailag a foglalkoztató által készített, aláírással és bélyegzővel ellátott dokumentum is megfelelő, ami tartalmazza a biztosított nevét, az igény jellegét (táppénz, csed, gyed, stb.), és hogy melyik napon, pontosan milyen igazolásokat adott át a foglalkoztatott. Ezt egy esetleges ellenőrzés során összehasonlítják a táppénz igénylés beadásának dátumával, ugyanis a táppénz iránti kérelem átvételét követően a foglalkoztatónak 5 napon belül továbbítania kell azt a kormányhivatalhoz/ kifizetőhelyhez. A dolgozó 6 hónapos igényérvényesítési határidőn belül tudja csak érvényesíteni a kérelmét, ezért is fontos, hogy dokumentálva legyen a kérelem átvételének napja. A táppénz kérelem általános ügyintézésének határideje a kérelem illetékességgel rendelkező helyre történő beérkezését követő naptól számított 8-21 nap.

A betegség miatti keresőképtelenséget minden esetben jogviszonyonként kell elbírálni, vagyis a biztosított által végzett munkakör alapján kell megállapítania az orvosnak, hogy az adott betegség esetén a személy el tudja-e látni a munkáját vagy sem. Fennálló több biztosítási jogviszony esetén külön-külön kell megállapítania ezt, akkor is ha a több jogviszony egy munkáltatónál áll fenn. (lásd: „Változás a keresőképtelenségi igazolásokban”)

Amennyiben a keresőképtelenség nem kórházi ápolással kezdődik, akkor a kezdő orvosi igazoláson maximum 7 naptári napi keresőképtelenség igazolható, a 8. naptól az „Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről” nevű nyomtatványt kell az orvosnak kiállítania. A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától visszamenőleg legfeljebb 5 napra is igazolható. Orvosi dokumentáció alapján a kormányhivatal szakértő főorvosa 30 napra, kivételes esetben pedig az orvosszakértői szerv legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg is igazolhatja azt. Javaslom, hogy a későbbi hiánypótlásra felszólító levelek elkerülése érdekében mindig ellenőrizzük, hogy a keresőképtelenségről szóló igazoláson az orvos munkahelyének a bélyegzője, és a személyi orvosi körbélyegző is szerepel e.

A keresőképtelenség okát az igazoláson a felsorolt jelölésekként láthatjuk:

1-es táppénz kód: Üzemi baleset

1-es kódszám alatti baleset történhet a munkahelyen szervezett munkavégzés során. (munkabaleset) vagy a munkahelyre menet, illetve onnan hazafelé, szállására tartva is. (úti baleset) Ebbe a kategóriába tartoznak továbbá a közcélú munka végzése közbeni, és a társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során bekövetkező balesetek is. Utóbbi akkor sorolható ide, ha a baleset akkor éri a munkavállalót, amikor épp a keresőképtelenségének elbírálása céljából megy ellenőrzésre az orvoshoz, vagy azzal összefüggésben egyéb vizsgálaton, kezelésen jelenik meg. 1-es kód esetén nem jár betegszabadság, a munkavállaló első naptól baleseti táppénzt kap. A munkáltatónak nincs 1/3 fizetési kötelezettsége, viszont az Ebtv. 67.§ szerint a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja nem tartotta be a kötelező munkavédelmi szabályokat, illetve ha ő vagy alkalmazottja a balesetet szándékosan idézte elő.

2-es táppénz kód: Foglalkozási megbetegedés

Olyan betegség tartozik ebbe a kategóriába, ami a foglalkozás gyakorlása során következett be. Ez nem feltétlen azonnal megjelenő, sőt inkább hosszútávon jelentkező egészségkárosodás, mely a munkavégzéssel, foglalkozással kapcsolatos. Az ottani fizikai, kémiai, stb. tényezőkre vezethető vissza, tehát egyértelműen a munkakörülmények okozták. (pl. bányászok, gumi- műanyagiparban, zárt állattelepeken dolgozók)

3-as táppénz kód: közúti baleset

A keresőképtelenség első 15 munkanapja betegszabadság, ezt követően jár táppénz, amihez a munkáltatónak 1/3 hozzájárulási kötelezettsége van.

4-es táppénz kód: egyéb baleset

Ebben az esetben nyilatkoznia kell a munkavállalónak, hogy pontosan mi történt, a baleset üzemiségének elbírálása miatt. A nyilatkozatot célszerű az orvosi igazolással együtt eljuttatni a kifizetőhelynek, mert mindenképp kérni fogják. A keresőképtelenség első 15 munkanapja betegszabadság, ezt követően jár táppénz, amihez a munkáltatónak 1/3 hozzájárulási kötelezettsége van.

5-ös táppénz kód: Beteg gyermek ápolása

A gyermek 12 éves koráig igénybe vehető gyermekápolási táppénz arra jogosítja fel a szülőt, hogy a gyermek életkorától függően az alább felsorolt időtartamban táppénzre mehessen, ezzel segítve a kiskorú gyógyulását. Az igénybe vehető naptári napok száma évenként (születésnaptól születésnapig) és gyermekenként értendő.

  • 1 éves korig: korlátlan, szoptatás, ápolás esetén
  • 1-3 éves korig: 84 nap
  • 3-6 éves korig: 42 nap, egyedülálló szülőnél 84 nap
  • 6-12 éves korig: 14 nap, egyedülálló szülőnél 28 nap

A gyáp napok számára a szülők külön-külön jogosultak, már nem együttesen számítjuk nekik.

6-os táppénz kód – Terhesség/szülés miatti keresőképtelenség

Ezt a ritkán használt kódot akkor láthatjuk az orvosi igazoláson, ha a munkavállaló terhessége miatt nem tudja ellátni munkáját. Ezzel is igazolhatja az orvos a szülés időpontja előtti 28. napot, tehát a táppénzes papír a 6-os kóddal lesz terhes állományba vételi igazolás. Itt sincs betegszabi, és nincs 1/3 táppénzfizetési kötelezettsége sem a munkáltatónak.

7-es táppénz kód – Közegészségügyi okból foglalkozásától, hatósági elkülönítés.

Ezzel a kóddal keresőképtelennek minősített biztosított részére nem jár betegszabadság, első naptól táppénzt kap, a munkáltatónak pedig nincs 1/3 fizetési kötelezettsége.

8-as táppénz kód  – Egyéb keresőképtelenség.

Ez a leggyakrabban alkalmazott táppénz kód, saját jogú betegségek esetén szinte mindig ezt látjuk az orvosi igazolásokon. A keresőképtelenség első 15 munkanapja betegszabadság, ezt követően jár táppénz, amihez a munkáltatónak 1/3 hozzájárulási kötelezettsége van.

9-es táppénz kód  – Veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség

Nem jár betegszabadság, az első naptól táppénzt kap a dolgozó. A munkáltatónak viszont fizetnie kell a táppénzhez az 1/3 hozzájárulást.

Az alábbi táblázatban összefoglalom a munkáltató 1/3 fizetési kötelezettségét, a betegszabadságra való jogosultságot és a táppénz kezdő időpontját.

Táppénz kód / megnevezésBetegszabadság 15 munkanap/évTáppénzMunkáltatói táppénz 1/3
1-es kód:              Üzemi balesetnincskeresőképtelenség kezdetétől járnincs, de az egész a munkáltatóra hárulhat
2-es kód: Foglalkozási megbetegedésnincskeresőképtelenség kezdetétől járnincs, de az egész a munkáltatóra  hárulhat
3-as kód:             Közúti balesetvanbetegszabadság lejártát követőenvan
4-es kód:              Egyéb balesetvanbetegszabadság lejártát követőenvan
5-ös kód: Beteg gyermek ápolásanincskeresőképtelenség kezdetétől járnincs
6-os kód: Szülés miatti keresőképtelenségnincskeresőképtelenség kezdetétől járnincs
7-es kód: Közegészségügyi okból hatósági elkülönítésnincskeresőképtelenség kezdetétől járnincs
8-as kód:              Egyéb betegségvanbetegszabadság lejártát követőenvan
9-es kód: Veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenségnincskeresőképtelenség kezdetétől járvan

Ha a munkáltató oldaláról felmerül a gyanú, hogy a munkavállaló nem törekszik egészségének helyreállításra, esetleg csak kiíratta magát táppénzre de nem beteg, a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről  szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 6. § (3) szerint a táppénz igénybevétele alatt jogosult a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosban a XIII. Kerületi) hivatalnál.

A felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a keresőképtelen munkavállaló személyes adatait (TAJ, név, lakcím, születési dátum, anyja neve, lakcíme), a munkáltató adatait (munkáltató neve, címe, adószáma, aláírási jogkörrel rendelkező személy neve, adószáma), valamint telefonos és postai elérhetőségét. A kezdeményezett munkáltatói felülvizsgálat elvégzéséért a munkáltatónak eljárási díjat kell fizetni, mely munkavállalónként 15 800 Ft-ot jelent.

Továbbá jó ha komolyan vesszük, hogy a táppénzben részesülő személy köteles minden adatot bejelenteni, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak folyósítását érinti. (pl. a biztosítási jogviszonya megszűnik, vagy a folyósítás ideje alatt keresőtevékenységet végez)  Ugyanis a bejelentési kötelezettség elmulasztása,  késedelmes teljesítése, vagy valótlan adatok közlése 10.000 Ft-tól 100.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírság kiszabását eredményezheti az egészségbiztosító részéről.

ado.hu


Ha tetszett, oszd meg másokkal is!


Ha kérdése van, írjon üzenetet!

Tapasztalt munkatársaink 24 órán belül e-mailben válaszolnak a megkeresésekre. Személyes konzultációt is kérhet!

Kapcsolat

Rólunk

2007 óta segítjük a magyar vállalkozókat tanácsadással, kapcsolati tőkével és információval.

Szolgáltatásunk közé tartozik minden olyan pénzügyi és gazdasági tanácsadási tevékenység, ami egy sikeres projekthez, fejlesztéshez, beruházáshoz kell. Már több, mint 10 milliárd forint értékben szereztünk támogatást különböző projektekhez.