Számviteli nyilvántartás alatt értjük a gazdálkodók – vállalkozók minden, a gazdálkodással, vállalkozással összefüggő adat- és információ rögzítését bizonylatokon, az azokról vezetett kimutatásokat, azok számviteli és adószabályok szerinti feldolgozását, iratőrzését.

A számvitel területei: 

Könyvvitel: zárt rendszerű elszámolás, amely a vállalkozás vagyonának változásait folyamatosan, bizonylatok alapján rögzíti.

Beszámoló-készítés: a szervezet gazdálkodásáról meg-határozott rendszerességgel információt kell szolgáltatni.

Költség- és önköltségszámítás: a vállalkozás jövedelmező működése érdekében elengedhetetlen a költségek folyamatos vizsgálata.

Költség: a termelés érdekében felhasznált erőforrások pénzben kifejezett értéke.

Önköltség: az elkészült termék vagy nyújtott szolgáltatás egységére jutó eszközfelhasználás értéke (= 1 db termék előállítási költsége). 

Elemzés: mutatószámok ill. egyéb módszerek segítségével a működéssel kapcsolatos megállapítások, következtetések levonása. 

Könyvvizsgálat, közzététel: a gazdálkodó szervezet által szolgáltatott információk törvényességének ellenőrzése és az információk nyilvánosságra hozatala

Főbb számviteli előírások a vállalkozások számára

Már az előző pontban láthattuk, hogy a bizonylatolás, a könyvvezetés, a számviteli előírások betartásáról külön törvény (Számvitelről szóló 2000. C. törvény) rendelkezik. Hasonló szabályok érvényesek a nem a Számviteli törvény, hanem más, adózásról szóló törvények hatálya alá tartozó vállalkozások számára is. 

A számviteli előírások legáltalánosabb szabályai: 

∙ a gazdasági események valósághű, pontos és időbeni rögzítése kötelező, 

∙ a rögzítést tartalmában, és formájában előírt dokumentumokban (bizonylatokon) kell végezni, 

∙ a kiállított bizonylatok adatait előírásszerű könyvelési rendszerben kell folyamatosan rögzíteni, nyilvántartani, 

∙ a könyvelt adatokról időszakokként zárást, év végi zárást és év végi beszámolót (elszámolást) kell készíteni, 

∙ mind a bizonylatokat, mind az egyéb dokumentumokat zárásra vonatkozó számításokat, és az éves beszámolókat (elszámolásokat) 8 évig köteles megőrizni a vállalkozás. 

A gazdálkodók jellege (vállalkozások, pénzügyi szolgáltatók, biztosítók, államháztartás, önkormányzat, egyéb szervezetek) és azon belül a vállalkozásokra vonatkozóan a vállalkozás mérete eldönti az éves beszámolási kötelezettségeket és a könyvvezetés módját. Fontos tudni, hogy a vállalkozásoknál a törvényi előírások betartásáért a vállalkozás felel akkor is, ha külső könyvelőt bízott meg. Természetesen a könyvelővel kötött megfelelő szerződés esetén a felelősség közös, de teljesen át nem hárítható. 

Egyéni vállalkozók számára előírt könyvvezetési kötelezettségek, mint nyilvántartási kötelezettségek jelennek meg, amit a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályoz

Ahhoz, hogy az előzőekben felsorolt, általános számviteli előírásokat be tudja tartani a vállalkozás: 

∙ ki kell alakítania a belső nyilvántartási, elszámolás rendjét, 

∙ el kell készítenie a Számviteli politikát (csak kettős könyvvitel esetén), 

∙ ki kell jelölni a feladatok végrehajtóit, felelőseit.

Könyvviteli formái

A könyvvezetési kötelezettséget a törvény a következőképpen definiálja: minden gazdálkodó kettős könyvvitelt köteles vezetni, kivéve az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodókat, akik egyszeres könyvvitelt vezethetnek. A kettős könyvvitelt az ügyletek teljesítésére koncentrál, így bevételt illetve ráfordítást a teljesítés időpontjában kell elszámolni, a tényleges fizetés dátuma itt nem mérvadó. Ezzel ellentétben az egyszeres könyvvitel pénzforgalmi szemléletű könyvelést jelent, mely során a bevételek és a kiadások elszámolása a pénzmozgással egyidejűleg történik.

Adatszolgáltatási kötelezettség

A gazdálkodó szervezetek 2019. január 1-től kizárólag a cégkapun keresztül intézhetik elektronikusan adóügyeiket a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV), az egyéni vállalkozóknál nincs változás, ők továbbra is az ügyfélkaput, új nevén a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz kapcsolódó (KÜNY) tárhelyet használhatják. Az adóhivatal küldeményeit ugyancsak a cégkapun át küldi.

A gazdálkodó szervezeteknek a cégkapu használatához csupán regisztrálniuk kell, amit a szervezet képviseletére jogosult természetes személy kezdeményezhet. 

Az egyéni vállalkozóknál az adóügyek intézésében nem lesz változás, számukra továbbra is az ügyfélkapu szolgál az elektronikus kommunikációra, amelyhez csak ügyfélkapus regisztrációra vagy tárhelyszolgáltatást is magában foglaló e-személyi igazolványra van szükség.

https://tarhely.gov.hu/ckp-regisztracio/tajekoztato.html